Este olyan jól elaludtam a lányommal, hogy reggel nem tudtam felkelni ill. háromkor felébredtem, de olyan vihar dúlt odakint, hogy nem akaródzott kikelni az ágyból.

A mai napi torna is elmaradt ennek örömére. Már kezdem azt hinni, hogy én két hétre vagyok kalibrálva. Nem, nem adtam fel a dolgot. Ma tízkor tudtam volna bármilyen tornának is nekikezdeni, de mivel az nálam olyan jó 1,5 órás szokott lenni, így nem vágtam bele. Viszont bepakoltam a táskába és holnap fél ötkor kelés.

Kriszti ma felhívott, hogy olvasta a blogot és hát tényleg nem jó ez a fogyó verseny, ő keres magának más motivációs erőt. Nem tudom, nekem ez elég nagy motiváció lett volna, ekkora helyzeti "hátrányból" előnyt kovácsolni. Úgyhogy én még nem adtam fel! Keresem a lehetőségeket a versenyzésre. Még egy napom van, hogy kitaláljam.

A mai napi ebédem, csakúgy, mint a tegnapi és tegnap előtti: tarja, paradicsommal. Nem valami szívderítő, de nem volt energiám magamnak főzni. A gyerekeknek meg a tegnapi rontott palacsintákból lett császármorzsa. (Mivel az még tegnap elkészült a főzést mára megúsztam.)

Viszont a zsiványságokat nem: 

1) nagylány jön hozzám: anya, a Kristóf olyan kakis volt, hogy nagyon. Lecseréltem a pelenkáját! Nem lett minden kakis csak az ágy, amin cseréltem a pelust, de csak egy kicsit!

2) Ikrek az egész nappaliban szétszórták az egyik virág virágföldjét, DE

3) előtte meglocsolták a virág mellett álló állólámpát némi vízzel

4) Bence fiamnak mondtam, hogy a poharat nem szoktunk beleállítani a tányérba, pláne nem akkor, ha még eszünk. Csak visszateszi a poharat a tányérba. Pohár ismét ki, tanmese ismét elbeszélve. Bence megintcsak visszateszi a poharat a tányérba. Erre én elvettem a poharat és kitettem a mosogatóba. Reakció: az egész tányért a kajával együtt elrepítette. Kaja szanaszétrepült, fiam kirohant üvöltve a konyhából és a földre vetette magát. (egy nap ötször étkezünk)

Ez egy óra leforgása alatt volt. Egy napom a gyerekekkel pedig reggel hatkor indul és fél tízig tart. Igen, ma nem lett volna lelkierőm tornázni úgy, hogy másnap még elinduljak kondizni is. Remélem holnap minden ok lesz. Ja, és én holnap méretőzöm. Nem félek a pszichés eredménytől. Engem az nem tántorít el, sokkal inkább a gyerekek napi tennivalója.