Még élek. Minden ház körüli munkát elvégeztünk, amit tudtunk, amihez nem kellett szaktudás. Volt olyan, hogy reggel kilenctől este hétig sittet, csempét hordtam. Mondanom sem kell, hogy estére jött a jól ismert pizza, cola páros..... Persze csak miután a gyerekeket eltettük másnapra. Vagyis a késő éjszakában. Naná, hogy szinte minden visszajött....hát, nem vagyok büszke magamra. Egyre inkább azon gondolkodom, hogy túlvállaltam magam most. Hagyni kellett volna, hogy az építkezés lemenjen és utána vágni csak bele.... mostmár mindegy.
Ami pedig a versenyt illeti: ha folytattam volna az éjszakai pizzázás nyilván úgy néztem volna ki, mint Rubint Réka karácsonyra, csak az én hasam nem a benne növekvő babától gömbölyödött volna, hanem a sok pizzatól, colatól stb. Nagy mákom van azért, mert szerencsére Kriszti is félreértette a verseny irányát és neki is Réka kismama formája lebeghetett a szeme előtt, mert valahogy ő sem lefelé gömbölyödött, hanem felfelé.... Ennek örömére hétfőn újbóli méretőzés volt (az adatokkal majd jövök, nem vagyok rá büszke, szinte a harminc nappal korábbi állapotomra kerekedtem).
Viszont, amit kitaláltam megoldásoknak, jelenleg úgy tűnik, hogy működnek. Így pl.:
- vízfogyasztás: négy napja megiszom a 2,5 liter vizet. Annak ellenére, hogy nincs rekkenő hőség. Ez nálam már azért is fontos momentum,mert én rekkenő hőség ellenére is alig ittam, nemhogy ilyen őszies időben. Szóval a fél literes üvegbe kiporciózott víz működik. Délelőtt megiszok két üveggel, délben eggyel és délutánra marad szintén két üveg.
- itthoni torna: eddig bevált az, hgoy amíg a párom fürdet, addig én tornázom. Mire végzek a tornával, addigra ők is végeznek a fürdetéssel és annak minden velejáró dolgával. Szóval meseolvasásra már ott is vagyok.
Persze nem működhet minden azonnal flottul. Hétfőn tornáztam először. Boldog voltam, hogy fél kilenckor már alvó gyermekekkel és letudott tornával a hátam mögött ültem le. Azonban aznap este, mintha a gyerekek érezték volna vagy mit tudom én, az ikrek felváltva üvöltöttek /Isten tudja miért/ és mikor befejezték az üvöltést, a nagylány kezdett rá, hgoy neki fáj a füle.... hip-hip hurrá...... Jött a fülgyulladás..... Ennek ellenére kedden folytattam a dolgot. Aznap este is minden kerek volt, sőt még szerdán is /ok, az pihenő nap volt, így nem volt nehéz/viszont ma reggel mennem kellett volna kondizni. Hajnali fél ötös keléssel, de lévén, hogy éjfélkor feküdtünk és az ikrek ismét üvöltöttek, így két-három órás alvással nem rohantam gyúrni egyet. Meg olyan régen is voltam már, hogy olyan szokatlan az egész. Úgy idegenkedem megint tőle. Ezeket a kondi edzéseket még meg kell reformáljam. csak még nem tudom, hogy hogy fogom. Korán nem szeretek kelni, szóval ez amúgy is hosszú távon tarthatatlan állapot lett volna. Késő du. nem szeretek menni, mert akkor sokan vannak, minden gépre órákat kell várni stb. Ma megint tornázom itthon. Igazából fél óra sétát hagytam ki (itthon elipszis trénerezem helyette) és olyan gyakorlatok lettek volna, amiket itthon is meg tudok oldani (lábtolást gumikötéllel, hasizmot a földön, hyperextensiot szintén a földön, guggoláshoz majd nem valami kondigépbe kapaszkodom, hanem a könyvespolcba /gondolom a hatás ugyanaz marad/és az evezést ill. nyakba húzást gumikötéllel, kézi súlyzóval (a Rubint Réka otthoni edzőkártya csomagban vannak rá kitűnő feladatok). Szóval semmi nem marad el, de át kell ezt gondoljam (mármint az edzőtermit, a többi úgy tűnik egyenlőre működik. ÁMEN!)
