Nem, nem két hétre vagyok kalibrálva! :-)))))))

Felkeltem a 15. nap reggelén fél ötkor. Baromira fújt még mindig a szél, de bíztam benne, hogy azért nincs olyan hideg odakint. A buszmegállóban ácsorogva azért sűrűn pillantgattam a busz irányába, de csak nem akart jönni. Már- már azon gondolkodtam, hogy nálam Murphy törvényei hatványozottan működnek. Itt a hegytetőn, mert hogy hegytetőn lakunk, 20 percenként jár a busz, ami annyira azért nem vészes, kivéve persze akkor, ha a buszok nem robbannak le olyan sűrűn, ami sajnos viszont nem mondható el. (Volt olyan nap, hogy egy órán keresztül nem jött semmilyen busz. Viszont volt olyan reggel, amikor három is jött. Nagyon horrorisztikus volt. Állni a sötétben, sehol senki, eljön egy tök üres busz, elmegy föl a végállomásra, egy utas sincs rajta, a sofőr kibámul rád, aztán jön mégegy, és mégegy. Továbbra is sehol senki, csak a sötétség, néha egy-egy kétes hang, reccsenés, roppanás, csapódás.)

Na, de azon a napon csak egy jött, ugyan némi késéssel, de az még kibírható volt. Lenyomtam a körömet. A terem személyi edzője már előre köszön. (Azért kíváncsi lennék, hogy mit gondol magában.) És hogy, hogy nem a nőcik eltűntek a teremből. Biztos a zord időjárás miatt. Csak pasik vannak már. A kis vállfások.

Hétre már itthon is voltam. Reggeliztetés, főzés. A kaját már eléggé leegyszerűsítettem. Reggelire három- négy dolog közül választok: 

- Update kalács, lekvárral (cukormentes!)

- update joghurt, zabpehellyel

- udpate kenyér felvágottal, zöldséggel

- puffasztott búzapehely, felvágottal

Update péksütit reggelire eddig még soha nem vettem. Minek? Külön el kellene érte rohanni az update pékségbe, ami három gyerekkel azért nem annyira vidám. Ok, már mireliten is kapható, de ha veszek egy kalácsot, akkor én azt beosztogatom egy - két hétre. A füzetben úgy van, hogy egyik héten írja a kalácsot lekvárral és utána meg három hét múlva kb. Igen ám, csakhogy ez a kalács azért három hétig nem bírja ki. Így úgy döntöttem, hogy teljesen mindegy, hogy kalács lekvárral vagy valamilyen update péksüti. Ok, a változatosság gyönyörködtet, viszont a pénztárcám mérete korlátoz. Azért ha belegondol az ember, ha hagyományosan étkezik, akkor sem eszik olyan jujjj de változatosan. Kenyeret eszik, kóbásszal és jó napot! Így ez a négy választási lehetőség nekem bőven elég. Mikor melyikhez van kedvem.

Megfőztem a füzetből a borsó főzeléket. ÉN mézzel édesítettem, mert azért vannak fenntartásaim a mesterséges édesítőkkel kapcsolatosan. Pláne amióta megy ez az aszpartam mizéria. Hát, az első kanálnál felszaladt a szemöldököm, de azért megettem (maradék sült tarjával/ azok nagyon kicsi szeletkék voltak/). A napom nagyon jól telt. Nyugodt voltam, hogy a tornán már túl vagyok, nem feszkóztam, hogy jajj, de mikor. Ez az előnye a termi edzésnek. A korai kelés és fagyoskodás a hátránya. Még nem tudom eldönteni, hogy melyik van túlsúlyban, az előny -e vagy a hátrány. Mindenesetre abban teljesen igazat adok, hogy kellenek a súlyzós edzések. Az otthoni torna szimplán nem hoz olyan nagy mértékű változást, mint a "vegyes" edzés.

Este olyan jól elaludtam a lányommal, hogy reggel nem tudtam felkelni ill. háromkor felébredtem, de olyan vihar dúlt odakint, hogy nem akaródzott kikelni az ágyból.

A mai napi torna is elmaradt ennek örömére. Már kezdem azt hinni, hogy én két hétre vagyok kalibrálva. Nem, nem adtam fel a dolgot. Ma tízkor tudtam volna bármilyen tornának is nekikezdeni, de mivel az nálam olyan jó 1,5 órás szokott lenni, így nem vágtam bele. Viszont bepakoltam a táskába és holnap fél ötkor kelés.

Kriszti ma felhívott, hogy olvasta a blogot és hát tényleg nem jó ez a fogyó verseny, ő keres magának más motivációs erőt. Nem tudom, nekem ez elég nagy motiváció lett volna, ekkora helyzeti "hátrányból" előnyt kovácsolni. Úgyhogy én még nem adtam fel! Keresem a lehetőségeket a versenyzésre. Még egy napom van, hogy kitaláljam.

A mai napi ebédem, csakúgy, mint a tegnapi és tegnap előtti: tarja, paradicsommal. Nem valami szívderítő, de nem volt energiám magamnak főzni. A gyerekeknek meg a tegnapi rontott palacsintákból lett császármorzsa. (Mivel az még tegnap elkészült a főzést mára megúsztam.)

Viszont a zsiványságokat nem: 

1) nagylány jön hozzám: anya, a Kristóf olyan kakis volt, hogy nagyon. Lecseréltem a pelenkáját! Nem lett minden kakis csak az ágy, amin cseréltem a pelust, de csak egy kicsit!

2) Ikrek az egész nappaliban szétszórták az egyik virág virágföldjét, DE

3) előtte meglocsolták a virág mellett álló állólámpát némi vízzel

4) Bence fiamnak mondtam, hogy a poharat nem szoktunk beleállítani a tányérba, pláne nem akkor, ha még eszünk. Csak visszateszi a poharat a tányérba. Pohár ismét ki, tanmese ismét elbeszélve. Bence megintcsak visszateszi a poharat a tányérba. Erre én elvettem a poharat és kitettem a mosogatóba. Reakció: az egész tányért a kajával együtt elrepítette. Kaja szanaszétrepült, fiam kirohant üvöltve a konyhából és a földre vetette magát. (egy nap ötször étkezünk)

Ez egy óra leforgása alatt volt. Egy napom a gyerekekkel pedig reggel hatkor indul és fél tízig tart. Igen, ma nem lett volna lelkierőm tornázni úgy, hogy másnap még elinduljak kondizni is. Remélem holnap minden ok lesz. Ja, és én holnap méretőzöm. Nem félek a pszichés eredménytől. Engem az nem tántorít el, sokkal inkább a gyerekek napi tennivalója.

Igen, tegnap elmaradt a torna. Én úgy gondoltam, hogy nagy csere - bere lesz a kondis és a másnapi otthonis tornával, de "szívás" volt, mert nem otthoni torna jött, hanem ismét kondis. Ezen felátorodva úgy döntöttem, hogy akkor aznap tartom a pihenő napot!Végülis egy ilyen palacsintasütős nap után igazán megérdemeltnek éreztem a dolgot!

A nagylánnyal együtt el is aludtam a mesén.

Hát, megkaptam az első képet, ami számomra használható. Kaptam korábban már egyet, de ott a lány oldalról látszik, így számomra szakmailag nem túl használható. Ígéretemhez híven ide biggyesztem, íme: 

Fotós: Horváth Tamás

Modell: Kádár Adrienn

Smink: jómagam

Tegnap el is felejtettem írni, hogy kaptam egy telefont kedves anyutárs ismerősömtől, hogy ő megint versenyezni szeretne!

Hát hajrá! Még nem látom át az egészet, mert lassan egy súlyban vagyunk és hát tíz centi a magasságbéli különbség közöttünk, az én javamra. Szóval ő is mondta, hogy neki több leadandója van. Azt hiszem, hogy a centit is ki fogom kötni. Ki fog több centit fogyni ill. a testzsír százalékot. Volt egy fitness terem, ahova lyány koromban jártam. Az volt oda kiírva, hogy: NE CSAK RUHÁBAN LEGYEN JÓ AZ ALAKOD! :-)))))) Hmmmm, lehet fürdőruhás fényképes versenyt kötök ki!!! :-)))))))) Ja, a határnap karácsony előtti hét! :-)))))) Ezek szerint lesz még egy-két harminc napom. Kénytelen leszek karácsonyra "Rubint Réka lenni".

Helyes ez a lány nagyon, én nagyon bírom. Jókat szoktam rajta mulatni. ( Ő is rajtam!). Eddig én bármibe belekezdtem, ő is belekezdett. Kicsit kevésbé kitartóan, de azért belekezdett. Amikor mondtam neki, hogy végre sikerült megvennem ezt az Alakreform füzetet, mosolygva mondta, hogy ő is megvette és hogy mondta a férjének, hogy szeptemberben belekezd és jövő nyárra Rubint Réka fog mellette állni a strandon. (Háááttt, ez nagy feladat lesz. Akárhogy is alakul. Ha végigcsinálja, akkor azért nagy feladat, ha pedig nem csinálja végig, akkor meg azért, hogy elintézze, hogy pont ott legyenek, ahol Rubint Réka éppen nyaral.)

Naná, hogy nem keltem ma ötkor! Így torna lesz, mégpedig az altatás után! Sebaj!

Viszont már a gyerekeknek ebédre palacsintát találtam ki. Bekevertük reggel a tésztát és lementem velük egy órácskára ebbe a rohadt hidegbe. Nem komálták, de ez van ma.

Feljöttünk, míg én a mosdóban voltam a három gyerek már oda is tolta a székét a tűzhelyhez. Ennek örömére én nem fértem már oda! Mire mindegyiket arrébb toszogáltam, mind a három hisztizett, hogy nem ide, nem így és egyáltalán. Na, akkor már ment fel bennem a pumpa. Nagy nehezen sikerült hozzálátni a palacsinta sütéshez, némi zenei kísérettel, ami halkulni látszott. Aztán persze az egyik gyerek leesett a székről, mert addig ugra-bugrált, a másik hisztizett, mert elkezdődtek ugye a rontott palacsinták gyártása. Egyébként sem vagyok egy nagy palacsintasütős, de így három gyerekkel a hátamon végképp nem. A nagyobbik rázendít egy hisztire, hogy ő rontottat nem kér, mert azt nem lehet feltekerni. A másik időközben magára locsolt valamit és azért üvölt. A harmadik meg épp valami fantasztikusan jó gyakorlaton kísérletezik. Közbe odaég egy-két pali! Azért lettek jók is! DE: SOHA TÖBBÉ PALACSINTASÜTÉS GYEREKEKKEL!

Anyám azt mondta, mikor hívtam, hogy hülye vagyok. Ő max. akkor látna hozzá az én három gyerekemmel palacsintát sütni, ha van hat ember, aki vigyáz rájuk közben. Asszem igaza volt!

Hát nem gyűrt le a búbánat! Tornáztam. Húztam, halogattam, végül az esti altatás utáni időszak maradt meg tornára, így ennek örömére fél tízkor álltam neki. Ha én tudtam volna.... A mai tornaadag: 20perc com, 20perc popsi, 20perc hasizom +++++ (!!!) a füzet feladatai!!!!!!!

A comb gyakorlatnál annyit mondott Réka, hogy fontos, hogy jó kedvvel tornázzak. Na, itt elgondolkodtam, hogy akkor mit tegyek. Mert az első tíz percben konkrétan nyűg volt az egész torna! Aztán azt mondta, hogy ne adjam fel az álmaimat. Akkor megint elgondolkodtam.

Letornáztam, nem ugyanazzal a lendülettel, mint eddig, de ez szimplán annak a bizonyos levélnek tudható be.

Ezeket a tornagyakorlatokat még nem csináltam (kivéve a hasat!). Nekem ezekben a húsz percekben teljesen más a Réka. Elmaradnak a HÚHA felkiáltások, szinte alig észrevehetően hangzik el csak egy, max. kettő. A Hamwai gyerek szerintem kicsit túlmozgásos. A húsz perc combnál folyamatosan rázta magát, aztán jött a húsz perc popsi. Ennél a résznél leültették egy dohányzóasztal magasságú asztalhoz. Na gondoltam magamban, most mit fogsz lépni kicsi huszár. Erre a fejét rázta, de úgy, hogy néha azt hittem, hogy le fog esni a helyéről. Arról nem beszélve, hogy ott egy tökéletes hátsójú nő, aki a farizmát gyúrja épp és ez a lemezeit simogatja... még csak oda sem pillant.... biztos azért rázza annyira a fejét, hogy elszédüljön és ne lásson semerre. Nem tudom, mindenesetre olyan  impotensnek tűnt. A zenét továbbra sem lájkoltam. Olyan tuc- tuc, dallamtalan, azt tuszkolja a fejembe, hogy még százszor nyóc, még százszor nyóc... Na meg persze Réka is áltat, hogy még négyet, hármat, kettőt és na még egyet és amikor megint megvolt, akkor azt mondja: na még nyolcat! és ez a vége! És hiába teszi oda, hogy de most tényleg. Már nem hittem neki. Észrevettem, hogy ilyenkor sokkal, de sokkal jobban lazítok, mert tudom, hogy a frászt van ott a vége. Persze vége van, de nem a gyakorlatnak, hanem nekem. Amúgy nem tudom, hogy hogy fogok a haladó szintre lépni, ugyanis a füzetes gyakorlatoknál van olyan gyakorlat, amiből 4x50-et kell csinálni!!!!! És az csak az egyik lábra. És van vagy nyóc gyakorlat! Két óra torna naponta. Még csak nem is a tornával van a baj, hanem hogy ez baromi sok idő lesz így....

Torna után jött a vacsi egy pohár update egyes joghurt formájában. Viszont mostmár a levélen is túl vagyok lelkileg. Legalábbis most úgy érzem.

Egy hátulütője azért van ennek az esti tornának. Ugye én a mai kondis edzést felcseréltem a holnapi itthoni tornával, de ahogy az órát elnézem, nem hiszem, hogy holnap én ötkor fel fogok kelni a kondihoz. Így val. megint csere-bere lesz.

Tegnap estére kaptam egy levelet, ami némileg lelombozott. Mégpedig olyannyira, hogy már fel akartam adni mindent, ami eddig a szívemnek kedves volt. A sminkelést, a tornát. Ma edzőtermi edzés volt, de képtelen voltam ötkor kelni az este miatt, így úgy döntöttem, hogy ma itthoni torna lesz. Még nem vagyok túl rajta. Kicsit még be vagyok fordulva, de nem fogom hagyni magam legyűrni.

Reggel két pirítós, felvágottal, újhagymával. Ebéd egy szelet tarja volt paradicsommal. Ez nincs a füzetben, de mivel más nem volt itthon,így én ezzel értem be.

Hát HAJRÁ mai nap!

Vasárnap tartottam a szünnapot! Annyira, de annyira jól esett, hogy se nem takarítani, sem pedig gyerekek után rohangálni nem kellett, hogy leírni sem lehet.

Unokatestvéremmel mentem el a WAMP-ra az Erzsébet térre. Nem nagy méretű vásár, de találtunk érdekes dolgokat. Van egy imserősöm, aki azért kerüli a magyar iparművészeket, mert baromi drágák. Ebben van is valami. 10-20E-kért voltak táskák ill, ami nekünk nagyon tetszett (tényleg unicum volt a piacon) az a nemezelt szappan volt. A nemez a szappanhabot átengedi, így lehet vele kezet mosni. A szappan pedig nem növi ki a "bundjáját", hiszen a kézmosással a nemezt folyamatosan az egyre kisebb méretű szappanra "igazítjuk". Az ára viszont szintén unicum: 1500-2000 Ft körül mozgott. Hát, nem vettünk belőle. :-))))))

PS.: ettem házi sütési sütit! Nem volt bűntudatom miatta. Ugyanis a lányom sütötte és olyan lelkesedéssel, hogy a világ minden kincséért sem tettem volna meg vele, hogy ezt az örömöt elvegyem tőle azzal a mondattal, hogy: Csak holnap délelőtt ehetek belőle, ugye nem baj? Szóval egy kocka lekváros rácsos erejéig bűnöztem, de megérte, mert a lányom borzasztóan büszke volt magára, mely büszkeség az egész délutánját betöltötte.

Hamarosan kezdődik az ovi. Nálunk szeptember 7-én. Lévén waldosok vagyok, mint ahogy azt korábban írtam, elkezdődött a nagytakarítás is. Az ovis takarítás "örömére" úgy döntöttem, hogy nem ma tartom meg a pihenő napot, mint ahogy az "elő van írva", hanem holnap.

Ma 20perc felsőtest és 20 perc hasizom volt a Réka : Napi 20 Perc önmagadért DVD-jéről. Reggel felkelés után neki is álltam tornázni. Gondoltam, míg a fiúk reggeliznek, én lenyomom a tornát.

 Nekem elég gyengék a vállaim, így a 20 perc felsőtestet elég jól megéreztem. A genyó még a dologban, hogy volt olyan felsőtest gyakorlat, ahol még guggolni is kellett. Az övön aluli volt igazán. Viszont ezen a DVD-n is még csak "ígérgetve" van a mindjárt vége! Ismét elmondja Réka, hogy mindjárt vége, még négyet. Leszámoljuk a négyet és rögtön rávágja, hogy Még nyolcat! A legrosszabb, amikor a még nyolcat elkezdi hangosan leszámolni, hogy még három, még kettő még egy és az ember azt gondolná, hogy fellélegezhet, akkor jön, hogy Még nyolcat! Hát nem volt eccerű. A hasizom viszonylag könnyebben ment. Ott nem zavar, a még nyolcat kezdetű mondat. Viszont van olyan hasizom gyakorlat, ahol a kezet a fej mellé kell tenni. Még nem éreztem rá a lényegére, mert nekem attól mindig a kezem fájdul meg és nem érzem jobban a hasizmomat. A hiba nyilván az én  készülékemben van.

Viszont a fiúk csatlakoztak a tornához. Néha a hasamra ültek, néha a hátamra. Mikor hova tudtak. Persze a nagy közreműködés örömére a felsőtest gyakorlatnál fejbe vertem a gyereket súlyzóval. Leült ugyanis a lábamhoz és teljesen váratlanul és nagyon gyorsan felállt és nekem pont akkor ment lefelé a kezem. Komolyabb sérülés nélkül megúszta azért. És egyúttal levontam a következtetést, hogy a fiúkkal sem lehet együtt tornázni.

A súlyzós fejbeverésről jut eszembe: tegnap a nagy karatézásban majdnem lerúgtam a hintaló fejét. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy ez nem alakreform 30 napban, hanem a : Hogyan nyírjuk ki családunkat 30 napban program.

Torna után indulás az oviba, onnan szülőkhöz. Vittem magammal ebédet (a tarhonya pörivel szerepelt az étlapon ismét! Maradt még belőle és nem volt szívem kidobni). Uszonna elmaradt, lévén a barátnőmmel moziba mentem, míg a fiúk csendes pihentek. Mozi után pedig grill partyra voltunk hivatalosak. A kaját kihagytam, nem voltam éhes. Érdemes engem meghívni! Holnap pedig édes a pihenés!

Hát a torna fürdetés alatt nem sikerült, ugyanis ma este nekem kellett fürdetnem, mert a férjemnek dolga volt. Így fürdetés, altatás ill. a takarítás befejezése után háromnegyed tízkor nekiálltam tornázni. Már elég fáradt voltam és bíztam benne, hogy nem Réka "genyóc" 20 perce lesz ill. ha húsz perc is, akkor sem kétszer 20 perc.

Imám meghallgattatott, ugyanis pont Norbi Karate Fit edzése volt soron.

35 perc kardiozás. Emlékszem, amikor először csináltam ezt a kardiozást mennyit nevettem. Ez volt az az alkalom, amikor a lányom kitalálta, hogy ő velem tornázik. A lényeg a lényeg, ez a torna nem olyan vészes. Sőt, mulatságos számomra. Elképzelem magam kívülről, ahogy nagyban karatezom és ettől mindig elfog a nevethetnék. Viszont másnapra a hátamon olyan izmokat fedeztem fel izomláz formájában, amiről gondolni sem mertem volna, hogy léteznek. Borzasztóan megizzaszt annak ellenére, hogy tényleg nem ugráltat. Egy valami engem zavart a filmben: sokszor van egy új gyakorlat és a kamera tök idétlenül megy. Pl. ahelyett, hogy a Norbi vagy a két nőci lábát mutatná, hogy az ember le tudja követni, helyette nézzük Norbi csípőjét vagy a Sterbinszkyt és mire harmadszorra csinálja meg az új lépést, akkor jut el a kameraman odáig, hogy a lábát mutatja a Norbinak. Mindenesetre, így másodszorra már nem volt olyan ismeretlen a gyakorlatsor, nem okozott nehézséget a teljes lekövetése, de nem is jött volna rosszul, ha már az elején a lábát mutatja, hogy a lépést magamban rögzítsem. A füzetes tornánál meg az izzadságcseppek csak úgy folytak az arcomon. A farizom gyakorlatoknál egyenesen a pofámba bele. Guggolás szélesen (haladóknak 4x50!!!!), kitörés oldalra, lábemelés térdeplőtámaszban, keresztezett lábemelés térdeplőtámaszban és egy kis hasizom.

Jut eszembe: én a gyakorlatokat a kezdőknek megadott mennyiségekben csinálom. Kb. hét éve vagyok itthon a gyerekekkel (hihetetlen, hogy már hét éve!) és ugyan néha-néha nekiugrottam egy-egy tornának, de hosszútávon soha nem folytattam. Olyan kisebb-nagyobb fellángolásaim voltak. Így úgy gondoltam, hogy az első harminc napban ráérek a kezdő szériákkal kezdeni (így is alig birok mozogni a végére), majd a következő napokban szép lassan emelem a mennyiséget ill. a terra band esetében a középső erősségűre váltok.

Valószínűleg úgy hat, mintha hozzánk is takarítónő járna. Hát nem. (Sajnos :-) ) Én takarítom mind a 200nm-t. Ma pl. a főzés helyett (mert hát a nagyját tegnap este megcsináltam) porszívóztam. Amíg pedig porszívóztam megfőtt a tészta, tarhonya és lement egy adag ruha mosása. A gyerekeknek pedig ezidőtájt önálló játszódás volt. Én nem tartom ezeket rossznak ill. nem értek egyet azzal a nézettel, hogy a gyereket állandóan nekem kell szórakoztatnom. Volt idő, mikor így gondoltam. Akkor még csak a lányom volt.  Mindig mindent akkor csináltam, amikor a lány aludt. Így történt, hogy hajnali háromig takarítottam. Mondanom sem kell, hamar letettem erről. Egyszerűen nem lehet azt így bírni. Arról nem is beszélve, hogy nem baj, ha látja, hogy a lakás nem magától tisztul, míg alszunk és az sem baj, ha besegít pl. port törölni.  A mosdók wc-k kitakarítását eredetileg a csendes pihenő idejére terveztem, de az most nem sikerült. Val. fürdetés után csinálom meg és akkor mégis fürdetés idején tornázom. Majd kiderül. (Végülis fordítva nem lehet.)

Szóval a háztartási munkát nagyjából így oldom meg.

Ismét itthoni torna. Annak ellenére, hogy ennek megszervezése sokkal több melóval jár, valahogy mégis jobban szeretem. Kényelmesebb. Torna után csak lezuhanyzom és kész. Mindenesetre délután három óra van és még nem vagyok túl a tornán. Valószínű a fürdetés idejére vagy azutánra fog esni.

Reggelire joghurtot ettem update2-es zabpehellyel, ami a füzet szerint is megengedett. Viszont, míg reggeliztem tanulmányozgattam a dobozon szereplő kiírásokat és MÓDOSÍTANÁM A KORÁBBI BEJEGYZÉSEMET, mely szerint az összetevők között a cukor az elsők között szerepel! EZ NEM IGAZ! Én értettem félre a feliratokat!!!! A zabpelyhet mézzel édesítették!!!!!!!!

A mai ebédnek a pörköltet választottam tarhonyával. Nem túl olcsó egy updates tarhonya, DE az a pici zacskó nekem négy étkezésre elegendő, ami viszont nem rossz, hisz az ember nem eszik nap, mint nap tarhonyát. A pörköltet még tegnap este megfőztem, így ma reggelre már csak a tarhonya maradt. A gyerekeknek tésztát főztem. A nagylány ált. tejföllel eszi vagy lekvárral. A fiúk persze pörivel.

Most még csendes pihenő van, hamarosan kelnek. Délután beltéri ajtók nézegetése a program. Nem valami érdekfeszítő, de ezt is meg kell valamikor ejteni. A torna még hátra van, de nem fog elmaradni. A múltkor is, mikor a férjemmel zavartam ki a gyerekeket a kertbe, baromira nem volt kedvem tornázni, de torna közben olyan jó kedvem kerekedett, hogy csak na. Erre számítok most is.

Vacsorára pedig valószínűleg melegszendvicset eszem. Gyorsan kész van és finom is.

El is felejtettem írni, hogy Réka tanácsa ellenére én ezután a hét után méretőztem. Nem bírtam ki. Kíváncsi voltam.

A lényeg a lényeg:

Tömeg: 68,3kg

Csípő: 102cm

Derék: 82cm

Comb: 60-61 (jobb-bal)

Testzsírszázalék: 29,1%

KÍváncsi leszek, hogy vajon ez a tendencia konstans vagy ugyanúgy, mint a tömeg a legelső egy hétnél 2,5kg-nyival lett kevesebb, viszont a második hétnél már csak 0,1kg volt. Réka szigorúan tiltja, hogy ne méretőzzünk csak a harmincadik nap után. Dehát ki bírja azt ki? Én nem.

Az éjszakánk kegyetlen volt. Az ikrek folyton sírtak, alig aludtunk valamit. Ennek ellenére fél ötkor keltem, mentem a kondiba. Nem volt még senki ott.

Ja, azt el is felejtettem írni, hogy a pihenő nap előtti konditól úgy éreztem a fenekemet, hogy ihaj, a pihenő nem sokat javított a helyzeten ill. a pihenő nap utáni 20 perc comb és 20 perc popsi még rátett egy lapáttal. Úgy gondoltam, hogyha másnapra nem esik le a fenekem egy az egyben, akkor soha.

Ma fél hatkor negyven perc tempós sétával kellett kezdeni az emelkedő fokozatos növelésével. Az MTV-s klippek szinte ugyanazok, baromi unalmasak. A fenekembe, mintha vasvillág szúrtak volna, viszont leesni nem esett le. A 40 perc emelkedős séta után felsőtest következett. Jól esett. A vállfások ismét ugyanazok voltak. Azt vettem észre, hogy a hétvége utáni első egy-két nap (azaz hétfő és kedd) valahogy többen jönnnek. Mintha a hétvégi kis bűnöket így próbálnák kompenzálni.

Mikor hazaértem, akkor ébredtek a gyerekek, így a férjemre csak az ágyból való kivétel hárult. A reggeliztetést már jómagam csináltam. Viszont főzni nem volt kedvem, így a korábban lefagyasztott tökfőzeléket elővettem magamnak, a gyerekeknek pedig maradt a tegnapi sóskából.

Vacsira ismét nem az előírtat eszem, mert nincsenek meg a hozzávalók itthon. Menni kéne boltba. Azt hiszem az lesz a ma délutáni program.

A grill party után persze nem keltem ötkor. Az otthoni tornáknál már szinte soha nem kelek akkor. Inkább máshogy oldom meg. A nyolcadik napon pl. megvártam, míg a férjem hazaér, leküldtem a gyerekekkel a kertbe, én meg gyorsan tornáztam egyet.  És mostmár az új Réka DVD 2009-re.

Hát én azt hittem, hogy semmit nem lehet már überelni. Megvettem az edzőkártyákat, megvannak az Add önmagad DVD-k és valahogy mindehol ugyanazok a gyakorlatok vannak. Gondoltam, most sem lesz más feladat. Hát, a feladat nem volt más, de a kombinációk és az intenzitás nekem jóval erősebb volt, mint az eddigi dvd-ken. És, ami számomra nagyon fontos volt, hogy ez a Hamvai gyerek is végre nem csupán tuc-tucot nyomott, ami szerintem egy egyébként is monoton gyakorlatnál ("100x8 lábemelés") még nyomasztóbb, a tuc-tuc mellett most valahogy volt némi dallam is ill. Réka sokkal jobban "figyelmeztet", hogy miből mennyi van még hátra. Az Add önmagadoknál valahogy kivert a víz, amikor azt mondja, hogy Mindjárt vége! és lenyomunk még "50x8"-at. Na, az engem pl. lelohaszt marhára. Most pedig közli, hogy még 2x8 és nekem ez pszichésen valahogy hatásosabb. Egy valami persze nálam máshogy működött, mint ahogy kellett volna. Mégpedig Réka a lábára kötött egy gumi szalagot (TerraBand) és azzal csinálta a gyakorlatokat, többek között a kitöréseket. Nekem persze a gumiszalag felcsúszott a térdemig, már az első kitörésnél elkezdett felfelé haladni. Azt hittem hülyére röhögöm magam, mert úgy éreztem magam, mint aki wc-re készült és térdig lecsúszott a nadrág... mondjuk ez a nadrág eléggé vágott, mivel jól ki kell feszíteni, hogy használjon is a dolog. 

 Az ebédem nekem az előző napi maradék volt, így azzal nem kellett bíbelődni. Csak a gyerekeknek csináltam sóskát. Szerencsés vagyok, mert szeretik és hamar el is készül.

Mire végeztem a tornával, jöttek is fel a gyerekek vacsizni, fürdeni. A vacsim most pirítós volt, felvágottal (a Délhús felvágottakban elég kevés a zsírtartalom és nagyon finomak), paradicsommal.  Ez nem a hivatalos (értsd. az újság szerinti) vacsi, de a kajával lassan úgy vagyok, hogy tudom, mire kell figyelni (elhagyni a fehér lisztet, cukrot) és update1-es dolgokat eszem. A mennyiség pedig már az első héten azért rendeződik az emberben.

Az eső nem mosta el. Csendes pihenő után a nagylánnyal nekiestünk a pácolásnak. A whiskeys pác mínusz tíz pontot kapott nálunk. Még a pasiknál is!!!! Nem tudom, úgy látszik nagyon nem egyezik az ízlésünk Stahl Judittal. Olyan keserű lett az egész hús, hogy a legszívesebben az egészet átdobtam volna a szomszéd kutyának.

Az oldalashoz pedig kár volt hozzányúlni, mert már az előkészületek alatt teljesen omlósra sült (az oldalast kevés olajon meg kellett pirítani, utána lilahagymát kellet rákarikázni meg sárgarépát, felöntöttük 2- 2,5 dl vízzel és így kellett párolni három órán át) és kár lett volna rádobni a grillre, így is isteni volt. Megtettük, de már nem kentünk rá semmilyen csúszpájzt, előírás ellenére sem. Azt inkább mártogatósnak használták a fiúk. Chillis, baracklekváros, paradicsomos, oreganos mártogatónak. A gyerekek, mint mindig virslit kaptak. A többi valahogy soha nem csúzik nekik, ezért nem is igyekeztem olyan pácokat csinálni, ami gyerek barát. Felesleges.

Viszont nagy vihart kevert a biliben a Norbi Updtae üdítőm, amit kifejezetten magamnak kértem, hogy ne vizet kelljen már innom. Akkora vihart kavart, hogy nekem szinte alig jutott. :-(((( 

Hetedik nap: Pihenő! Ez most nagyon jól jött, ugyanis megint nem tudtam lefeküdni tizenegynél előbb. Mert egyszerűen, ha az ember leül a gép elé, akkor nehezen szabadul.

Reggelire én most gyümölcs joghurtot ettem, zabpehellyel. Továbbra is ízlik. Az ebédet gyorsan megfőztem (az ötödik napit, lévén egy napot csúsztam kaja ügyileg). Pulykamell csíkok salátával. A céklát elhagytam, meg a különböző magokat is. Kilenckor már indultunk is a boltba, ugyanis mára kerti partyt terveztünk szervezni. Bár ahogy elnézem az időjárást..... nem tudom mi lesz belőle......

MIndenesetre, ha megtartjuk, akkor a vacsiban is csúszom, de nem bűnözöm. Csontos tarját vettem ill. oldalast. A Stahl Judit újságjából veszem a pácokat ( a tarjához valami whiskeys páclé van, az oldalashoz pedig chilis.) Előbb megkóstolom és ha ehető, akkor felteszem ide is. A férjemmel pedig vetetek update 1-es sütit magamnak. Ha csak egy-egy darabot vesz belőle az ember, akkor nem vészes. Mondjuk árban szerintem hozza a fornettis péksütik árát.

Viszont: megérkeztek a várva várt DVD-k!!! Tényleg originalok és nem másolatok! Izgultam azért. A teszvszen / vaterán azért vannak ilyen kis buktatók. Legutóbb vettem egy széket, amire azt írta az eladó, hogy itt-ott a nedvességtől a lapok szétnyíltak. Hát, nem hogy itt- ott, hanem baromi sok helyen és minden egyes alkalommal becsípi az ujjamat. Rossz vétel volt.... tanultam belőle.

Hát, reggel nem keltem fel ötkor. Hanem a gyerekekkel fél hét magasságában. Nem mondom, hogy nem tudtam volna még aludni..... dehát nálunk ez így megy még egy jó pár évig.

(Érdekes, egy barátnőmnek felajánlottam, hogy ha Pesten járnak a pasijával, aludhatnak nálunk, igaz a gyerekek reggel már lármáznak. Nem kapott az ajánlaton olyan eszeveszetten. Kínjában csak röhögött. Emléxem, amikor a srác, aki az építkezésünkél az építésvezető és egyben nagyon jó családi barát itt volt nálunk és a negyedik gyerek kérdése forgott fent, röhögve azt mondta a férjemnek, aki azt mondta, hogy kicsi lesz a ház, ha négy gyerek lenne és akkor eltűnne a vendégszoba, ami egyben dolgozó szoba lenne, hogy minek nekünk vendég szoba? Ahol már egy gyerek van, oda már nem járnak vendégek, ha bárki is megy olyan gyorsan lelép, amilyen gyorsan csak tud. Még, ha rokon, akkor is. Van benne valami. Jé, a férjemet nem győzte meg! :-))))) Bár egy ideje már én is letettem a negyedikről. )

Szóval a férjem és a nagylány elmentek lovagolni. Én a fiúkkal nem mentem. Az egyikőjük ugyanis a héten, mikor kint voltunk, ki sem akart szállni a kocsiból, nagy nehezen kicitáltam, akkor eljött a karámig, ahol a nagylány lovagolt, vetett rá egy pillantást és visszafordult és verte a kocsi ajtaját, hogy ő akkor visszamegy. Na, meg próbáltam bevinni az istállóba, hogy megnézzük a lovakat, de ahogy közeledtünk egy-egy boxhoz, elkezdte ütögetni a hátamat, hogy ne olyan hevesen... Így teljesen értelmetlennek találtam, hogy vasárnap is kivigyem. Így viszont átmentem a szüleimhez. Nagy mázlim van anyummal, aki készült nekem is ebéddel. Pedig nem is mondtam neki,hogy megyünk. Teljesen váratlan volt. Így nem az előírt tökfőzeléket ettem, hanem anyu által csinált, paradicsomos, padlizsános, cukkinis, mozarella sajtos rakott kajcsit. Isteni volt. Asszem jobban csúszott, mint a tökfőzelék. Ebéd után még aludni is tudtam, mert anyu felügyelt a fiúkra, ha felébrednek, akkor ne kelljen kelnem, hanem tudjak többet aludni. Délután sima játszóterezés. Fél hétre értünk kb. haza. Vacsi a gyerekeknek és a férjemre bíztam a gyerekek fürdetését. Így én tudtam tornázni.

Hát, felsőtest volt. Hivatalosan a húsz perc önmagadért dvd-ről, de hát nekem az még mindig nincs meg. Érdekes, hogy nem érkezett meg, szerintem már itt kéne lennie. Szóval elővettem az egyik Add önmagad dvd-t, amin van felsőtest, has, popsi. A különbség az előírthoz képest, hogy hivatalosan húsz perc volt előirányozva és én a harminc percest nyomtam le. Nem tudom, hogy a húsz perces annyival erősebb lenne.... nem hiszem. Végülis mindegy. Szóval a gyerekek fürdése alatt megcsináltam a tornagyakorlatokat is. Jól esett.  Először a lányom szerette volna végignézni, de a korábbi esetekből tanulva, nem engedtem meg. Csak hogy pár példát említsek: gyerekem lejön az alvásból, miközben én a tornában izzadok, nézi, nézi a képernyőt és azt mondja:  - Anya, a nénin van cipő! Te miért nem vettél fel?

Egy másik alkalommal ugyanilyen alvásból felébredve lejött hozzám. Réka néha mond egy-két infót a gyakorlatokkal kapcsolatosan, meg nyom "némi" reklámot, ilyenkor mindig abbahagyja a tornát, de megjegyzi, hogy: Ne hagyd abba! Szóval a lány félig álmosan nézi a képernyőt, Réka elkezdi mondani az infókat, abbahagyja a tornát, néha én is, mert annyira ég mindenem, hogy mozdulni alig bírok, és elhangzik a Ne hagyd abba! mondat. Mire a lányom rám néz nagy csodálkozó szemekkel: - Anya, a néni lát téged?!

Viszont ami miatt teljes "számüzetésbe" került a tornától az az, hogy rávett, hogy ő velem fog tornázni. Gondoltam jó móka lesz, belementem. Igen ám, de tíz perc torna után ő abbahagyta, mondván, hogy neki ez túl bonyolult és leült. További öt perc után meg közölte, hogy adjak neki enni, de azonnal. Szívtelen voltam, nem adtam neki enni. Már csak azért sem, mert direkt ebéd utánra tettem a tornát, nehogy ilyen szitu lépjen fel.

Ezen a napon még bevállaltam két sminkelést.

Az egyiket egy nagyon jó fej lánynak csináltam, aki épp a barátnője esküvőjére készült. Sajnos erről nincs képem.

A másik egy fotózásra készült. Fürdőruci fotózást tartottunk a Római parton. Jó muri volt. (Hírtelen most eszembe jutott az én fürdőrucis képem, amit ide is feltettem. Még jó, hogy nem én voltam a modell :-.))))))) )Itt még elég jól bírtam magam a fél ötös kelés ellenére. Azonban a vége felé már nagyon fáradt voltam. A kezemet alig bírtam megemelni. Egy-egy ilyen fotózással négy- öt órákat elbíbelődünk. TFCD alapon csináljuk a fotózást, ami annyit tesz, hogy mindenki a saját munkáját adja és mindenki a fotót kapja. Ez egyfajta referencia fotó gyűjtés. Hála az égnek egy nagyon jó fotóst fogtam ki, akivel nagyon szeretek együtt dolgozni. Sokat támogat, szakmailag is kapok kritikát. Tényleg sokat lehet belőle tanulni. Ha lesz képem, majd bebiggyesztem.

Este fél tízre értem haza. Akkor már azt hittem elalszom a buszon. Itthon még várt a nagylány egy mese olvasás erejéig (már ő is pilledezett).  Mondanomm sem kell, hogy vele együtt aludtam el a mesén. Másnap itthoni torna... hát....

Ma sikerült felkelnem hajnali fél ötkor. Amikor edzőtermi edzés van, akkor azt nem halogatom. Később már túl sok a "szépfiú" a teremben. Engem valahogy zavarnak (nem mintha molesztálnának egy három gyerekes anyát, de az a jajj a pólómban maradt a vállfa mozgás, a gyakorlatok közötti fél órás pihenő, aminek eredményeként egy-egy szeren viszonylag hosszabb időt töltenek el, engem zavar).

Emlékszem, hogy amikor első alkalommal mentem a "gyúrós" edzésre, hogy is éreztem magam. Szintén ötkor mentem, fél órás sétával kezdődik az edzésterv. A fél óra sétát játszi könnyedséggel teljesítettem, gondolatban elfogadtam, hogy kondizni jöttem. Igaz, a futószalaggal szemben ment a tv. MTV-re volt állítva a csatorna. Fura, hogy megy egy MTV-s műsor és közben halál más zene szól, mint ami a tv-ben megy. Végülis ez volt a legkevesebb. A videoklip tette be nálam a kaput. Az elsőben egy nő vonaglott, de olyan kihívóan, hogy már nem tudtam merre nézzek . A zeneszám címének én leginkább a Fuck me Baby-t tudtam volna elképzelni. Ezután egy olyan klipp jött, ahol két japán férfi kifejlesztett egy robot legyet, amibe kamerát helyeztek el és beküldték az amerikai elnök irodájába kémkedni. Amit a monitoron láttak az az volt, hogy az épp aktuális elnök (a képi hasonlóság Bush-ra emlékeztetett) egy sexműsort nézett a tv-ben, mindeközben telefonált és maszturbált. Na, itt már majdnem leestem a futószalagról. Nem vagyok prűd, de.... A klipp vége az lett, hogy az elnökhöz jött még két szőke örömlány és együtt örömködtek egyet. Legalább együtt izzadhattam Bush elnökkel. (ja, a klipp végén elnézést kértek a képi hasonlóságért és kiírták, hogy semmilyen személyi célzás nem volt a szándékuk.....) Szóval lejárt a fél órám. Mentem a gépekhez. Az éppen kondizó vállfások pont pihenőt tartottak. A termet nem ismertem, így sétálgattam a gépek között és nézegettem, hogy nekem melyik is fog majd kelleni. A kis vállfások meg néztek rám borjú szemekkel, hogy én mit rohangálok a gépek között. A végén úgy éreztem, hogy én hazamegyek, nekem itt lett vége a dolognak.  Már indultam volna hazafelé, amikor arra gondoltam, hogy nem azért keltem föl ötkor, hogy most megfutamodjak arról nem beszélve, hogy így biztosítanom kell egy tornát. Na, ezekre a gondolatokra visszafordultam és végigcsináltam minden gyakorlatot.

Mára már rutinosabban mozgok. A kis vállfásokat megszoktam, hisz minden reggel ugyanazok a vállfások vannak. Jól esett a mozgás. Annak is külön örültem, hogy a mostani kondi edzés szombatra esett, mert ilyenkor fél hétkor végzem az edzéssel és hazafelé bemegyek a piacra és veszek gyümölcsöt, péksüteményt az itthoniaknak, amit kitörő örömmel szoktak fogadni.

A reggeli pedig külön jól esett. A Norbis kalács önmagában nekem nem jön be, de light margarinnal és update lekvárral nagyon finom. A tejeskávét pedig minden reggel megiszom. Erről képtelen vagyok lemondani. Ez az egy, ami nem illeszkedik az étrendbe, de mivel sovány tejjel és édesítővel iszom, így gondolom nem okoz akkora problémát.

Az ebédem tonhalsaláta. ÉN nem szeretem a halat, de a tonhalsaláta, amikor először ettem nagyon bejött. Így volt, hogy elmentünk a barátnőmmel mozizni és én azt ettem, miközben ő a sushijával bíbelődött.

Uzsonnám körte, amit a piacon egy idős nénitől vettem. A gyerekek is már ettek belőle. Szeretik. A vacsorám pedig melegszendvics. Na, az is mennyei. Én nagyon szeretem.

szóval szerintem jól vagyok tartva Réka által. Most pedig irány a gyerekekkel a játszótér.

Tegnap volt a harmadik napom! Harmadik nap pihenő nap! Ennek azért is örültem, mert pont auguszuts 20-a volt, így nem kellett sem hajnali ötkor kelnem, sem pedig a csendes pihenő alatt tornáznom.

A reggelim puffasztott búzaszelet volt párizsival, zöldpaprikával. Én szeretem. Sőt, a puffasztott búzaszeletet még a lányom is szereti. Engem a pattogatott kukoricára emlékeztet.

A nagylány az egész napját a nagymamával töltötte. Mentek a Várba a mesterségek ünnepére. Az ikreket pedig elvittük játszótérre. (Előtte még a zöldségeket bepaníroztam és átvittem anyuékhoz, ahol anyu ki is rántotta őket. Az volt az én ebédem és persze a fiúk desszertje. Érdekes, hogy egy másfél éves gyerek szereti a rántott gombát. A lányom semmilyen formában nem eszi meg a gombát, így öt évesen sem. ) Az ikreket a másik nagyszülőknél tettük le aludni, így mi is kiruccantunk picit a férjemmel a városba. Noha semmilyen érdekes dolgot nem láttunk, jó volt picit csak úgy császkálni. Ébredés után pedig ellátogattunk a veresegyházi maciparkba. Erről kicsit vegyesek az élményeim. A macik állapota, hát nem tudom, laikus szemmel elég ramaty. Viszont a fiúknak tetszett. Az egyik fiú, amelyik bátrabb, szívesen dugdosta volna a kezét a macikhoz, miközben csatakiáltással közelített hozzájuk (ááááááááá). Hála a macik kicsit tikkadtak voltak a melegtől..

Vacsira bevágtam az előírt gyümölcssalátát. Oda volt írva, hogy kímélő kekszel, de később nem volt részletezve, hogy mit értenek alatta, így az elmaradt. Csak sejtem, hogy a Norbis Update keksz, de mivel már az sem kapható mindenhol, így nem pótoltam semmi updates dologgal.

Ja, a víz viszont elmaradt. Mármint a két liternyi. Az nem ment. Én nem vagyok egy ivós fajta és így hogy nem volt mozgás, torna, így egyáltalán nem kívántam folyadékot. Azért igyekszem ebből nem rendszert csinálni. Mindenesetre elég jól aludtam ilyen "könnyű" vacsival a gyomromban. Az órát pedig beállítottam fél ötre, hogy reggel el tudjak menni tornázni.

A mai nap sem tudott ötkor indulni, hiába. Én alapvetően alvós típus vagyok és így is, hogy fél hét- hét magasságában kell kelni, már magában lelohaszt. Bezzeg majd, ha iskolába járnak a gyerkek, majd győzzem kiverni őket az ágyból - mondják az öregek.Lehet, de akkor is hiányzik az alvás.

Reggelire a joghurt kis gabonapehellyel nekem nagyon bejött. Finom az a gabonapehely. Kicsit elgondolkodtatott, hogy a doboz elejére oda van írva, hogy nincs benne cukor, aztán ha a doboz hátulját elolvassa az ember, akkor meg az összetétel nagyjából a cukorral kezdődik. De mindegy is! Nálunk sajnos leülni reggelizni nem nagyon lehet. Az ikrek valami észbontóan viselkednek. Teljesen mindegy, hogy esetleg ugyanazt esszük mindannyian, biztos, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb. Semmi perc alatt az asztal közepére ülnek és máris a te tányérodban vannak könyékig. Még, ha le is veszi az ember az asztalról őket, akkor meg az öledbe telepszenek, mint valami házi kedvenc. A lényeg a lényeg, én állva szoktam enni. Biztos, ami biztos alapon. ( Hiába, mégiscsak jobb lenne az az öt órai kelés....)

Reggel főztem a gyerekeknek levest, utána robogtunk a kertbe játszódni. Délre végeztek is az ebéddel, mentünk aludni. A nagylány is kivételesen elaludt. Amint horkolt rohantam le tornázni, igaz előtte még bedobtam egy adag mosást. Még mindig nem a 2009-es DVD-re, hanem az Add önmagad valamelyikére. Utána gyorsan még a füzet feladatait is megcsináltam aztán uzsgyi ebéd. hamburger. Az is valami iszonyatosan finom. Volt hozzá valami amerikai káposztás saláta, ananásszal. Tegnap két boltban is voltam, de sehol nem kaptam ananászt, így az nekem kimaradt. Megmondom őszintén, nekem a lila hagyma, répa, káposzta, ananász, majonéz kicsit bizarul hangzik, így annyira nem is bánom.

Vacsira két szelet kenyér van előirányozva, kevés light margarinnal és prágai sonkával, de előtte lenne még egy kis ananász uzsira, amit ugye nem kaptam, így barackkal pótolom.

Igen, igen. A mai nappal elölről kezdtem az egészet és a terveknek megfelelően igyekszem ide is írni, hogy ne maradjak el és ne kelljen visszaemlékezgetnem dolgokra, ami úgyis sokszor nehezen megy.

Ma reggelre is ötre állítottam az órát, de nem keltem fel. Képtelen voltam. Fél hét - hét magasságában keltünk. Reggeli, ikrek le a nagymamához, a nagylánnyal pedig irány az óvoda. Ő waldorf oviba jár, ahol a szülői közösség "működteti" az óvodát, így nekünk is kell takarítani, játékokat készíteni, csiszolni, fúrni, faragni. A csiszolás már némiképp megvolt az előző hetek lelkes munkájának köszönhetően, így mára a bútorok portalanítása, lenolajozása volt a feladat. Ebben még a gyerekek is szívesen részt vettek.

Visszatérve a reggelire. Két szelet Update kenyér, kevés vajjal, párzsival, paradicsommal. Én a kenyeret meg szoktam pirítani, számomra úgy ehetőbb. Már régebb óta fogyasztok update termékeket, de valahogy a kenyérrel még nem sikerült igazán megbarátkoznom, de a pirítás jelentősen dob rajta ízben. Legalábbis nekem.

Viszont a torna sem maradt el, a reggeli korán kelés nélkül sem! Miután hazajöttünk csere-bere történt. Ikrek fel, nagylány irány nagymama. Mivel a fiúk csendes pihennek úgy rendesen, alvás formájában, így gyorsan tornáztam egyet. Még mindig nincs meg a 2009-es dvd (legkésbb jövő hét közepéig megérkezik. Én teszveszen vettem 3200Ft volt a két DVD szállítással együtt). Torna közben azon filóztam, hogy hogy oldjam meg az ebédemet, mert mivel reggel nem keltem ötkor, így időm sem volt megfőzni az ebédet. Aztán eszembe jutott, hogy van brokkoli főzelékem, ahhoz csinálok virslit és így felcserélem a vacsorát meg az ebédet. Igen ám, de mire végeztem a tornával, kiderült, hogy már nincs brokkoli főzelék, mert az ikrek megették (ezt az apró dolgot el is felejtettem). Maradt a sült virsli, paradicsommal. Vacsira pedig meglesz a csirkemell salátával. Gondolom nem egy nagy tragédia, hogy felcseréltem a kettőt (mármint az ebédet és a vacsorát). Amikor elkezdtem, akkor a gyerekek ebédjét úgy oldottam meg (lévén, hogy ők a salátákat nem eszik meg), hogy a csirkemellből kisütöttem annyit, amennyi négyünknek kell és csináltam nekik krumplipürét hozzá. Így nekem sem kellett két teljesen külön ételt főznöm. Ma viszont mákom volt, mert a nagymamánál ebédeltek. :-)))))))

Délután pedig irány a bolt, ahol megveszem a hamburgerhez valókat és persze játszótérre is marad elég időnk.

A lényeg, amit az eddig nem írtam. Ma reggel én méretőztem (tömeg, centi minden. Centi múltkor is volt, csak mire géphez kerültem a gyerekek eltüntették a cetlit, amire felírogattam, de most résen voltam).

Szóval a két héttel ezelőtti állapothoz képest már fogytam 2,6kg-t! Csak erre emlékszem, a többire sajnos nem.

Na, de összességében a mostani kiindulási helyzetem: 

Tömeg: 68,9kg

Testzsírszázalékom a mérleg szerint: 30,2 %

Derék: 84cm

Csípő: 105cm

Comb: 62cm jobb, 61cm bal

Robogok is, rendbeszedem magam és még olvasok egy picit, amíg a fiúk fel nem ébrednek!